Huba vezér

Huba vezér (? – 9. sz.) a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.

Élete

Anonymus a Gesta Hungarorumja szerint Huba a Szemere-nemzetség őse, Árpád fejedelem őt küldte (Szoárddal és Kadocsával együtt) a felvidék meghódoltatására.

„Ugyanabban az időben Árpád vezér, ... sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki, sőt ha a szerencse szolgál, akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig. Ezeknek a hadra kelő katonáknak a fejeivé és vezéreivé nagybátyjának, Hüleknek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte, meg aztán Hubát, a fejedelmi személyek egyikét.”

Ismeretlen fegyverük, a nyíl és szokatlan harcmódjuk csakhamar megfutamította az ellenálló Zobor vezér szláv csapatait, kiket Nyitra várába szorítottak. A várat csakhamar elfoglalták és Zobor vezért a később róla elnevezett hegyen fölakasztották. Ezután behódoltatták az egész környéket s a legyőzötteket rabszíjon Árpád elé hurcolták, ki nagylelkűen szabadon bocsátotta őket. „Ebben az örömében még Árpád vezér Hubát Nyitra és egyéb várak ispánjává tette, egyszersmind tulajdon földet is adott neki a Zsitva folyó mellett a Törzsök-erdőig.”

Emlékek

• A Szemere család (Szemerei, Szemerey) ősrégi magyar család, melyet Hubától származtatja magát. A családból a bölcs Szemerét, Huba utódját, Béla király névtelen jegyzője, Anonymus is említi: „Huba, akinek leszármazottja az okos Szemere” . A származás hagyománya alapján a család sokáig használta a „de genere Huba” jelzőt.

• Huba vezér 4,7 méter magas bronz lovas szobra, mely Zala György alkotása és 1929-ben állították fel – a Millenniumi emlékmű jobb ívének középső alakja.

• A Zobor-hegyen 1896-ban Huba vezér emlékére millenniumi emlékmű épült fehér gránitból, négy turul madárral. A húsz méter magas emlékoszlopot 1896. augusztus 30-án avatták fel, de 1921. február 9-én cseh légionáriusok ledöntötték. Napjainkban már csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle.

• Gárdonyi Géza így ír Hubáról a Hét vezér című versében:

„...Várak ellen Huba vezér járt hadat,

vas-kosokkal döntögette a falat.

A cseheket kidobálta Nyitrából:

„Coki bratye, az Atilla várából!” ...”

• Mikszáth Kálmán Ajnácskő című rövid elbeszélésében ír Huba vezérről és leányáról, Hajnácskáról, akiről a rege szerint Ajnácskő várát elnevezték.

„E tájra Huba vezér indult a maga népével s útközben osztogatá a javadalmakat.

Ez a szép völgy azé, ez meg ott amazé. Nem sokat méricskéltek lánczczal, de még mappát se csináltak a birtokosok. A vezér szava volt a telekkönyv.”